SZMSZ

DOMBRÁDI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA,
GIMNÁZIUM
ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

DOMBRÁD

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013

SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya

A dombrádi Móra Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2011. február 15. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és SZMK, szakszervezet, közalkalmazotti tanács.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának, a Dombrád Város Önkormányzat Képviselő Testületének 2011. ………………. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált.

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

Szabályozza a dombrádi Móra Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola működésének rendjét. Az intézmény vezetése a szervezeti működési szabályzat elkészítésével, kihirdetésével és betartatásával biztosítja az intézmény jogszerű működését.

Az SZMSZ jogszabályi alapja:

- A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv.
- 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről
- A többször módosított 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. tv.(Kjt.)
- 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.
- A többször módosított 11/1994. évi (VI.8.) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,
- 1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
- 26/1997.(IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról,
- A mindenkori költségvetési törvény
- 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervei programjának bevezetéséről,
- A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet
- A munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. törvény,
- A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
- A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet
- 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről,
- 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről

Az intézmény általános jellemzői

Az intézmény neve:
Móra Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

Az alapító okirat hatályossága:

Az alapító okirat:
Száma: 35/2010.(VI.11)
Kelte: 2010. június 11.
Száma: 8/2011.(II.10)
Kelte: 2011. február 10.

Törzskönyvi azonosító száma: 657824

Az intézmény székhelye: 4492 Dombrád, Kossuth u.36.

Az intézmény telephelyei: 4492 Dombrád, Andrássy u.67.

Az intézmény szervezete: Szervezetileg egyetlen szakmailag önálló intézmény

Az intézmény jogállása: Jogi személyiségű közintézmény

Az intézmény típusa, szakmai besorolása: Közszolgáltató költségvetési intézmény

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: általános iskolai, gimnáziumi és alapfokú művészetoktatási feladatok Közszolgáltató költségvetési intézmény

Évfolyamok száma:
- Általános iskolai évfolyamok: 8 évfolyam
- Gimnáziumi évfolyamok: 4 évfolyam
- Alapfokú művészetoktatás: 6 évfolyam

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám

- Általános iskolai évfolyamon:
1-4.évfolyam: 312 fő
5-8.évfolyam : 360 fő

- Gimnáziumi évfolyamok:
Nappali tagozat: 140 fő

- Alapfokú művészetoktatási iskola:
Zeneművészeti ág: 90 fő
Más művészeti ág: 160 fő

Alapfokú művészetoktatás tagozatai:
- színművészeti ágban: színművészet tagozat
- táncművészeti ágban: modern-és kortárstánc, néptánc és társastánc tagozat
- képző-és iparművészeti ágban: festészet és grafika, kézműves, kerámia, textil, média és tűzzománc tagozat
- zeneművészeti ágban: hangszeres tagozat

Az intézmény alapítói jogokkal felruházott irányító szerve:

Dombrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
4492 Dombrád, Rákóczi u.36.

Az intézményt fenntartó szerv neve, címe:

Dombrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
4492 Dombrád, Rákóczi u.36.

Az intézményt felügyeleti szerve:

Dombrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
4492 Dombrád, Rákóczi u.36.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. Törvény (Kjt.) 20/A.§ szerinti pályázati eljárásban, a 23.§(1)-(3) bekezdése szerinti magasabb vezetői megbízást Dombrád Város Képviselő testülete 5 évre adja. A pályázati eljárásra és a vezetői megbízás alkalmazásra alkalmazni kell a 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit.

A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

A Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszony és a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony

Az intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézmény vezetője, illetve akit az intézményvezető ezzel megbíz, vis maior esetén a képviselő-testület megnevezi az intézmény képviseletére jogosult személyt.
Az intézmény TEÁOR és államháztartási szakágazati rend szerinti besorolása; állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok), amelyek 2010. január 1-jétől érvényesek.

Alaptevékenysége:
TEÁOR: 8520
8531

Szakágazat:
852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével)
853100 Általános középfokú oktatás
855900 M.n.s egyéb oktatás

Az intézmény alaptevékenysége:

Általános iskolai alaptevékenységi szakfeladatok:

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.) évfolyam
852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.) évfolyam
852014 Általános iskolai felnőtt oktatás (1-4.évfolyam)
852024 Általános iskolai felnőtt oktatás (5-8.évfolyam)
855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok
890114 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére

Gimnázium alaptevékenységi szakfeladatok:

853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)
853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam)
853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)
890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános,komplex tevékenységek és programok
890114 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek , fiatalok részére

Művészeti iskolai alaptevékenységi szakfeladatok:

852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban
852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban

Egyéb alaptevékenységi szakfeladatok:

562913 Iskolai intézményi étkeztetésű
562917 Munkahelyi étkeztetés
811000 Építményüzemeltetés
682002 Nem lakóingatlan bérbeadása

Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységeinek meghatározása:

Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat

Az intézmény működési köre:

Dombrád Város illetékességi területe

Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon megnevezése

Pénzeszközök
Dombrád Kossuth u.36-40 és Andrássy u.67.szám alatti ingatlan, valamint az alapító által átadott ingóság

Az intézmény szakmai önállósága és különleges feladatellátása:

Az intézmény egységes pedagógiai, de több tantervi programmal rendelkezik.

Az intézmény gazdálkodási jogköre:

Az intézmény önálló bankszámlával nem rendelkezik, önálló számviteli tevékenységet nem végez, költségvetését Záhony Város Önkormányzatának szakfeladat-rendje tartalmazza. A fenntartó önkormányzatok által megállapított költségvetési előirányzatain belül önállóan gazdálkodik, az előirányzatok közti átcsoportosításhoz előirányzat módosításához a fenntartó költségvetési rendeletének módosítása szükséges. A célhoz nem kötött pénzmaradványa felett a fenntartó jogosult rendelkezni. A gazdálkodási jogkörök a fenntartó és az intézmény közötti megosztását külön „Megállapodás” tartalmazza.

Az intézmény tevékenység jellege szerinti besorolása

Az intézmény közszolgáltató közintézmény általános iskolai,gimnáziumi oktatás és alapfokú művészetoktatás területén.

A feladatellátásban gyakorolt funkciója szerinti besorolása:

Szakmailag önállóan működő közszolgáltató költségvetési szerv.

Szervezeti és Működési Szabályzat:

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a feladatokról, hatáskörökről, jogkörökről, a szervezeti felépítésről, a tevékenységi körökről és a működési rendről a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően.

Számlavezetés:

Az intézmény pénzellátása községi kincstári finanszírozási rendszerben történik. Az intézmény bankszámlát nem nyithat, önálló bankszámlával nem rendelkezhet.

Az iskola szervezetének vázlata

Az iskola sajátosságainak megfelelően lehet:
- alsó tagozat,
- felső tagozat,
- napközi otthon,
- gimnáziumi tagozat,
- művészeti tagozat.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre

A 2007.évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként-javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult.

Intézményünk közalkalmazottai közül a fentiek szerinti vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettség terheli:

- igazgató

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek

A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok:

A szerv költségvetetési koncepciója, illetve a költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.
A számításokat a szerv felépítésének megfelelően – figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények), a feladat-ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás stb.) – kell elkészíteni.
A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből (várható fenntartói támogatásokból) kell kiindulni.
A szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.

A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat:

• számát,
• tárgyát,
• ügyintézőjét,
• és a határidőket.

Az iratokat ” …. évi tervezési dokumentumok” szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.
A normatív állami hozzájárulásokhoz a szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel.
A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.
A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.
A tartalmi követelmények betartásáért a szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

A költségvetési tervezés

A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.
Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a szerv költségvetése összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
A szerv költségvetési terv javaslatát a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.
A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.
Ha a képviselő-testület a költségvetését a szerv, intézmény költségvetését érintő módon (nem az eredeti javaslat szerint) hagyja jóvá, illetve az ülésén megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.
Az elfogadott költségvetés alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.

A vezetők

Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják.

Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják:

- általános igazgatóhelyettes
- igazgatóhelyettes

Intézményvezető

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendeletek határozzák meg. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezetőnek, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a K.tv. 54-55.§-a határozza meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat.
Kizárólagos jogkörébe tartozik az intézmény összes alkalmazottja feletti teljes munkáltatói, valamint a kötelezettség- vállalási jogkör gyakorlása.

Kiemelt feladatai:

- a nevelőtestület vezetése;
- a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;
- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;
- a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;
- SZK-val, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezetekkel való együttműködés;
- a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;
- a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;
- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

Át nem ruházható hatáskörei:

- gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,
- egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében

Felelős:

- a pedagógiai munkáért,
- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
- a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
- a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.
- rendkívüli szünetek elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható,
- képviseli az intézményt.

Személyében felelős:

- a szakszerű és törvényes működésért,
- az észszerű és takarékos gazdálkodásért,
- a pedagógiai munkáért,
- az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért,
- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,
- a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
- a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,
- a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,
- a tanulók felmentési és fegyelmi ügyei

Az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettesek megbízását – a tantestület véleményének kikérésével – az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesi megbízás 2011.január 1-től határozott időre, öt évre érvényes. Feladatukat a munkaköri leírásuk szerint végzik.
Az igazgató munkáját közvetlenül az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár segíti.

Általános igazgatóhelyettes:

Feladatköre:

Az intézmény vezetője bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után.

- Az igazgató akadályoztatásakor annak megbízásából képviseli az iskolát, az intézmények, a hatóságok, a szülők előtt,
- az igazgató távollétében az intézmény irányítása,
- irányítja és ellenőrzi a közösségek oktató, nevelő munkáját,
- segít a tantárgyfelosztás elkészítésében,
- felel a statisztikák és órarend elkészítéséért,
- kapcsolatot tart más általános és középfokú oktatási intézményekkel,
- koordinálja és felügyeli a házi – és központi méréseket,
- felzárkóztatás, javítóvizsgák megszervezése,
- a működése körébe tartozó záróvizsgák előkészítése, lebonyolítása,
- a túlórák elrendelése, elszámolása,
- intézeti szinten a sokszorosítás engedélyezése,
- az iskolai adminisztrátor munkájának irányítása,
- tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
- a tanulók mulasztásának nyilvántartása és azzal kapcsolatos intézkedések,
- beiratkozások, pótbeírások szervezése, lebonyolítása, javító és osztályozó vizsgák megszervezése,
- évi tantárgyfelosztás elkészítése (felső tagozat, gimnázium)
- helyettesítések megszervezése felső tagozat és gimnázium részére, nyilvántartása,
- tanulók és szülők társadalmi munkájának szervezése,
- tanmenetek, nevelői munkatervek jóváhagyása, ellenőrzése a szakmai munkaközösségek vezetőivel megosztva ( felső tagozat, gimnázium).

Igazgatóhelyettes:

Feladatköre:

- Tantárgyfelosztás elkészítése,
- a statisztikák és órarend elkészítése,
- kapcsolatot tart más általános és középfokú oktatási intézményekkel,
- a túlórák elrendelése, elszámolása,
- az iskolai adminisztrátor munkájának irányítása,
- tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
- gyógypedagógiai áttelepítés előkészítése, lebonyolítása,
- tanmenetek, nevelői munkatervek jóváhagyása, ellenőrzése a szakmai munkaközösségek vezetőivel megosztva (alsó tagozat),
- a sokszorosítás engedélyezése,
- gondoskodik a hiányzó nevelők helyettesítéséről, a túlórák, helyettesítések kimutatásáról,
- kapcsolattartás az óvodákkal, intézményekkel, üzemekkel,
- tanulók és szülők társadalmi munkájának szervezése,
- irányítja és ellenőrzi a pedagógusok oktató, nevelő munkáját,
- koordinálja és felügyeli a házi és központi méréseket,
- felzárkóztató foglalkozások, javítóvizsgák megszervezése,
- a tanulók mulasztásának nyilvántartása és azzal kapcsolatos intézkedések, beiratkozások, pótbeírások szervezése, lebonyolítása, javító és osztályozó vizsgák megszervezése.

Iskolatitkárok:

Feladatköre:

- Elvégzi az érkező, induló posták iktatását, figyelemmel kíséri a határidők betartását,
- legépeli az iskolai munkaterveket, jegyzőkönyveket,
- naprakészen vezeti a személyzeti munkával kapcsolatos nyilvántartásokat, elkészíti az átsorolásokat, szerződéseket, kinevezéseket,
- vezeti a tanuló nyilvántartást, időben elkülöníti a távozó-érkező tanulók átjelentőjét, iskolai anyagát,
- kiállítja a bizonyítvány másodlatokat, iskolalátogatási bizonyítványokat,
- időben elkészíti és elküldi az iskolai rendezvények meghívóit,
- elkészíti az iskolai körözvényeket,
- elvégzi a jogszabályok nyilvántartását,
- évenként rendezi az iskolai dokumentációs anyagokat, törzslapokat, naplókat, az iratokkal együtt az irattárban elhelyezi, előkészíti selejtezésüket,
- egyéb feladatokat is ellát az igazgató vagy a helyettesek utasítása szerint,
- diákigazolványok, pedagógus igazolványok igénylése, kiadása.

Az igazgató munkáját közvetlenül segítő dolgozók munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Munkaköri leírásuk a mellékletében találhatók.

A vezetők kapcsolattartási rendje:

Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7, 30 óra és délután
16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni.
Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni.

Az iskola vezetősége

Az iskola vezetőségének tagjai:

- igazgató,
- igazgatóhelyettesek,
- a szakmai munkaközösségek vezetői,
- a diákönkormányzat vezetője,
- a közalkalmazotti tanács elnöke

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.
Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.
Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

A szerv működési rendszere:

A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető.

A szerven belül megtalálható:

• az alá- és fölérendeltség
• illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:

• vezetők,
• illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.
Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.

A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje

A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.
A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza.
Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások a mellékletében megtalálhatók
Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza.
Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások a mellékletében megtalálhatók

Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel

Az iskolaközösség:
Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze.
Az iskolai közalkalmazottak jogai és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek) szabályozzák.

A nevelők közösségei

A nevelőtestület:
A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségi dolgozók.
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.
A nevelőtestület véleményét a magasabb jogszabályokban megfogalmazott eseteken túl ki kell kérni.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:

- tanévnyitó értekezlet,
- tanévzáró értekezlet,
- félévi és év végi osztályozó értekezlet,
- két alkalommal nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége (igazgató tanács) ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

- A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten.

Ilyen értekezlet lehet:

- egy osztályban tanító nevelők értekezlete.

A nevelőtestület jogkörei

Az intézményt érintő ügyek mindegyikében a nevelőtestületnek döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre van.

Ezek:
- a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleménynyilvánítás
- a pedagógusok külön megbízásával kapcsolatos véleménynyilvánítás
- az igazgatóhelyettes megbízása, megbízás visszavonása előtti véleménynyilvánítás
- a tanév munkatervének az elfogadása
- az iskolai pedagógiai program elfogadása, módosítása
- az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása
- a minőségfejlesztési program elfogadása
- a környezeti-és egészségnevelési program elfogadása
- értékelések és beszámolók elfogadása
- a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása
- a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,
- saját feladatainak és jogainak részleges átruházása
- az intézményvezetői, intézményegység vezetői pályázathoz szakmai vélemény
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
- a diákönkormányzat működésének jóváhagyása
- bizottságot hozhat létre
- jogköreinek az átruházásáról

A nevelőtestület döntései, határozatai:

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény irattárába kerülnek.

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai:

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, vagy a Diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon tájékoztatni köteles a nevelőtestületet azokról az ügyekről, amelyekben eljár.

A nevelőtestület átruházhatja a döntési jogkörét az alábbi területeken:

- az iskola éves munkatervének elkészítése ,
- az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
- a továbbképzési program elfogadása;
- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,
- az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától,
- a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,
- a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,
- az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása;

A véleménynyilvánítási jogköre az alábbi területeken:

- az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során,
- az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt,
- az intézmény működése vonatkozásában,
- tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
- a pedagógusok külön megbízásai,
- a gyakornoki szabályzat kiadása,
- a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése,
- a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása,
- az intézményi felvételi követelmények meghatározása,
- a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában,
- a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése,
- a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében,
- a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében,
- az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt,
- az intézményigazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében;

Javaslattételi jogköre a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban, értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan, egyetértési jogkörét a következők szerint:
- a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja),

Az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; egyéb jogait, mint például, hogy
- döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról,
- kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik,
- szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését,
- kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét,
- bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba,
- meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját,
- az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre,
- a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként,
- az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről.

Át nem ruházható hatáskörök:
- pedagógiai, illetve nevelési program elfogadása,
- a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
- házirend elfogadása,
- az intézményi minőségirányítási program elfogadása.

Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Átruházó joga és kötelezettsége:

Az átruházó joga, hogy
- az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza,
- megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt,
- az átruházott jogkörgyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét,
- az átruházott jogkört magához visszavonja.

Az átruházó kötelezettsége, hogy

- a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa.

Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei:

Az érintett szervezet joga, hogy
- az átruházott jogkörrel éljen,
- a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja.

Az érintett szervezet kötelessége, hogy
- az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja,
- a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé.

A beszámolásra vonatkozó szabályok

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

A beszámolás módja jellemzően a következő lehet:

- szóbeli tájékoztatás,
- a döntésről szóló határozat kivonat megküldése,
- határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás.

A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni:

- időközöket (heti, havi stb.),
- pontos időpontokat (döntést követő .,.. nap),
- naptári határnapokat (minden hónap ….-ig) stb.

A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

Általános iskola:
- alsó tagozat,
- osztályfőnöki,
- magyar,
- idegen nyelvi,
- biológia,
- matematika,
- napközi,
- művészeti

Gimnázium pedagógusai az „A”,”B”,C” és osztályfőnöki mk.tagjai.

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:

- szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,
- részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés)
- egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,
- pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
- szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,
- összeállítják a javító-osztályozó, érettségi vizsgák tételsorait, ezeket értékelik,
- javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról,
- segítik a pályakezdő pedagógusokat,
- segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységségéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított l évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik
A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. Szakmailag jól felkészült kezdeményező, aktív és a munkaközösség bizalmát élvező pedagógusok, akiknek megbízására a munkaközösség tesz javaslatot. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják meg, és az igazgató bízza meg. A megbízás 5 évre szól.
A megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség kérésére, vagy az igazgató kezdeményezésére a megbízatás hamarabb visszavonható:
• ha a munkaközösség vezető a feladatait nem teljesíti,
• ha a tagok 50%-a kezdeményez visszahívást,
• a munkaközösség átszervezése miatt.
A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg 5 évre.

Munkaközösség- vezető feladatköre:

- a szakmai munka összehangolása,
- a munkatervek elkészítése,
- a tanórák ellenőrzése az iskola vezetőjével,
- a szakmai foglalkozások és továbbképzések megszervezése,
- a tanmenetek ellenőrzése,
- szakoknak megfelelően az eszközigény felmérése,
- a szakmai innovációs munka összefogása.

Munkaközösségébe tartozó kollégái óráit látogatja, arról az IMIP mellékletében szereplő óralátogatási, értékelési lapot készít.

Javaslatot tehet a munkaközösségéhez tartozó kollégák:

- jutalmazására
- elmarasztalására

Az IMIP szerint részt vesz a munkaközösségébe tartozó kolléga kétévenkénti minősítésében. A munkaközösség vezetője félévenként beszámolót készít, amelyet átad az intézmény vezetőjének.

A beszámoló tartalmazza:
- a munkaközösség féléves szakmai munkájának összefoglalását,
- szakmai és versenyeredményeket,
- javaslatokat a következő félév munkájára,
- országos és egyéb mérések eredményeiből következő feladatokat.
- a szakmai munkaközösségek vezetői részt vesznek a kibővített iskolavezetőségi értekezleteken, javaslatot tehetnek az iskolai oktató-nevelő munkát érintő bármely kérdésben.

Munkaközösségek együttműködése:

Év elején a munkatervek összeállításakor közös értekezletet tartanak, az éves feladatokat megosztják egymás között:

• ünnepségek
• faliújságok
• rendezvények

A reggeli megbeszéléseken való együttműködés.
Az integrációs feladatokat a munkaközösségek közt is csoportosítják.
Együttdolgoznak a családvédelemben: családlátogatás, fegyelmi tárgyalás
Általános iskola és középiskola átmenet elősegítése

A munkaközösség vezetők munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.
Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

Felelősök:

Diákönkormányzat vezető:
Feladatköre:
- A DÖK munkájának segítése, eljárás annak képviseletében.
- A DÖK munkaterv elkészítése.
- Közreműködés a Diákinformációs hálózat kiépítésében.
- A Diákparlament megszervezésében segítségnyújtás.

Gyermek –és ifjúságvédelmi felelős:
Feladatköre:

- Nyilvántartja s hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, és eljár a velük kapcsolatos ügyekben.
- Meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot.
- A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására. Szükség esetén természetbeni ellátás formájában történik segítségnyújtás.
- Segíti az osztályfőnökök munkáját.
- Meghatározó szerepet vállal az intézmény egészségnevelésében, ennek részeként a kábítószer fogyasztás megelőzésében.

Munkavédelmi felelős:
Feladatköre:
Feladata minden tanév kezdésekor:
- A munkavédelmi előírások ismertetése.
- Az esetleges dolgozói és tanulói balesetek ügyében intézkedés.
- A tűz- és balesetvédelmi előírások ismertetése.
- A tűzriadó terv elkészítése, kifüggesztése.
- Tűzriadó próba tartása évente egy alkalommal.

Pályaválasztási felelős:
Feladatköre:
- a tanulók folyamatos tájékoztatása
- továbbtanulással kapcsolatos rendezvények szervezése

A szervezeti egységek és a vezetők (iskola, gimnázium, alapfokú művészetoktatás) közötti kapcsolattartás rendje

A vezetők és a középvezetők rendszeresen vezetői érzetői értekezletet tartanak, ahol a szervezeti egységek beszámolnak működésükről.

Munkakörök átadásának szabályai

Áthelyezés, nyugdíjazás vagy a munkakör egyéb okból történő megváltoztatása esetén az iskolában bármely vezetői vagy anyagi felelősséggel járó más munkakört át kell adni az új vezetőnek (felelősnek).
A munkakör átadását-átvételét a megszűnés napjától számított 3 napon belül el kell kezdeni, és azt 30 napon belül be kell fejezni.
Ha az igazgató, igazgatóhelyettesek, könyvtáros munkakörének átadásában valamilyen ok miatt akadályozva van, az igazgató által megbízott más személy hajtja végre. Ha az új vezetőt még nem nevezték ki, (nem bízták meg) a munkakört a helyettesnek, illetőleg az ügyek ideiglenes vezetésével megbízott más személynek kell átadni.
A munkakör átadásáról, illetőleg átvételéről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni; egy az átadó, egy az átvevő, egy az irattár példánya.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

- azokat a legfontosabb adatokat, amelyeknek ismerete az átadott munkakör ellátásához feltétlenül szükséges,
- az átadott-átvett leltárak, nyilvántartások, anyagszámadások és egyéb dokumentációs anyagok felsorolását,
- az esetleges leltári hiányokat tartalmazó mellékletek megnevezését,
- az átadó, illetőleg az átvevő esetleges megjegyzéseit,
- az átadás-átvétel befejezésének időpontját,
- az átadó, az átvevő és a jelenlévő felettes személy vagy szerv képviselőjének aláírását a jegyzőkönyv minden példányán.

Ha a munkakör átvételére haláleset miatt kerül sor, s az átadást az általános helyettesnek kell végeznie. Akkor a jegyzőkönyv egyik példánya a helyettes birtokában marad.
Az igazgató személyében történt változás esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a folyamatban lévő ügyek felsorolását, továbbá az irattár, az iskolai bélyegzők, a munkaügyi iratok, az anyakönyvek és egyéb fontos iskolai iratok átadását-átvételét, illetőleg azokban tapasztalt hiányosságokat is.
Ha a könyvtáros pedagógus személyében történik változás, a szakterület leltára szerint tételes ellenőrzést kell végezni és annak tapasztalatait kell jegyzőkönyvbe foglalni.
Ha az átadás-átvétel során a felmentett által kezelt vagyontárgyakban hiány mutatkozik, az igazgatónak ezzel kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése

A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

- fogja át a pedagógiai munka egészét,
- segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,
- a tantervi, illetve nevelési tervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,
- támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,
- a szülői közösség, és a tanuló közösség (intézményi szék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,
- biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,
- támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,
- hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak:
- az intézmény vezetője,
- az általános igazgatóhelyettes és az igazgatóhelyettes,
- az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint,
- külső szakértő, felkérésére.
- munkaközösség vezetők

A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre, vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:

- szóbeli beszámoltatás,
- írásbeli beszámoltatás,
- értekezlet,
- óralátogatás,
- foglalkozás látogatása,
- iskolaérettségi teszt eredmények,
- felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése,
- kompetencia felmérések eredményei,
- speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben:

Az intézmény, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal.

A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához.
Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére.

Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül:
- a dolgozói teljesítményértékelés, valamint
- a teljes körű intézményi önértékelés során is.

A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik.

Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza.

A nevelők és a szülők

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:

- a szülő munkaközösségi választmányi szülői értekezleten,
- az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,
- az osztályfőnökök,
- az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi fórumok szolgálnak:
- családlátogatások,
- szülői értekezletek,
- fogadó órák, nyílt napok,
- írásbeli tájékoztatók a tájékoztatófüzetben.

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.
A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatától és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesitől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

A szülők közösségei

Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösség (SZK) működik.

Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
- elnök,
- elnökhelyettes,
- tagok.

Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZK elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZK.
Az iskolai SZK munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei, tagjai vesznek részt.

Az iskolai SZK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZK alábbi tisztségviselőit:
- elnök,
- elnökhelyettes,
- pénztáros,
- tagok.

Az iskolai SZK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az iskolai SZK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább l alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

A szülői közösség és vezetők közötti a kapcsolattartás rendje

Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint a szülői szervezet vezetőjét.

Az intézményvezető feladata:
• önállóan, illetve a szabadidő szervező bevonásával közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét,
• a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása,
• a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok),
• a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök).

c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse:
• intézményszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét,
• nevelőtestület összehívását,
• egyes kérdésekben az érdemi válaszadást;

d) egyéb jogával, így hogy
• figyelemmel kísérje a tanulói, gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét,
• tájékoztatást kérjen a tanulók, gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein;

e) korlátozásokat állapíthasson meg a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatban;

f) az intézményszék hiányában megillető jogával.

A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy:
- a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő – a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,
- megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek.

A kapcsolattartás formái:

A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint a szabadidő-szervezet közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:
- szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,
- közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, illetve a szabadidő-szervező részéről,
- munkatervek egymás részére történő megküldése,
- értekezletek, ülések,
- írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz,
- azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),
- a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,
- a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

A szülői szervezet tisztségviselői:

A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni.

Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel

A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok:

a) véleményezési jog:
- munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján,
- ha az intézményben nem működik intézményszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az intézményszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján,
- a tankönyvmegrendelésről – A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7 §-a alapján,
- a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezése – A közoktatásról szóló törvény 102 § (3) bekezdése alapján,
- az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezése.

b) egyetértési jog:
• ha nem működik intézményszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján,
• az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján.
• ha nem működik intézményszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével kapcsolatban – A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8 § (3) bekezdése alapján,
• tankönyvkölcsönzés esetén az elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban

A nevelők és a tanulók

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:
- az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésen és a diák diákközgyűlésen rendszeresen évente legalább l alkalommal.
- folyamatosan a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül,
- valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékozatni kell.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A tanulók közösségei

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ 6. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:
- osztálytitkár,
- képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségében.

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza.
A tanulók, a tanulóközösségek, és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.
Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja.
Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg.
Évente legalább l alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.
A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 12 fő diákképviselőt választ.

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje

A kapcsolattartás formái:
• személyes megbeszélés,
• tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,
• írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.

Az intézményi vezetők a kapcsolattartás során:
• átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat;
• a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják;
• megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;
• a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.

A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:

• gondoskodnak a döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról;
• aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint;
• gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól.

Az intézményi vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus.

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek:

Az intézmény a működés feltételeként biztosít:
• a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget,
• a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat,

A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek

A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség:
- tanterem

A helyiség igénybevétele:
- időben korlátozott, a következők szerint: az intézmény nyitvatartási idejében.

A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések:
• A tanterem berendezései.(padok, székek), a stúdió szobában megtalálható hangfalak, erősítő, zenei keverő, fénytechnika.
• A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: a DÖK segítő pedagógusa jelenlétében és annak engedélyével.

A diákönkormányzat támogatása:
• a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja,
• a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.),
• tornaterem
• aula

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

Az igazgatóság és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők utján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:
- az igazgatóság ülései,
- az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,
- a különböző értekezletek,
- megbeszélése stb.

A fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékozatókon keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik utján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az SZK- val.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
- a fenntartóval,
- a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal,
- a megyei, fővárosi pedagógiai intézettel,
- helyi oktatási intézmények vezetőségével.

Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával.

Az alapítvány neve:
Általános Iskoláért Alapítvány Dombrád, Andrássy út 67.

Az alábbi helyi társadalmi egyesületekkel:

Az egyesület neve:
MOBIL DSE Dombrád, Andrássy út 67.

Az alábbi helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel:

A gazdálkodó neve:
DOMBKA 2003 Zrt. Dombrád, Andrássy út
ÁFÉSZ Dombrád, Rákóczi út

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.
A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti orvosokkal (egészségház, rendelőintézet) stb. és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 13. pontja szabályozza.
A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Dombrád, Kossuth út 60. gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős.

Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntés alapján térítésmentesen használhatják a gyermek ill. ifjúsági szervezetek helyi csoportjai:

a.) iskolai dolgozók,
b.) az iskolába tanuló gyerekek szülei.

A nevelők szakmai munkájának segítése, fejlesztéséért az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül mind a 8 munkaközösség bekapcsolódik a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába.
A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskola gyermek és ifjúságvédelemi tevékenysége:

Alapvető a gyermek mindenek felett álló érdeke:

• A szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák részére, oly módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.
• A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez.
• Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

A gyermekvédelem feladatai:

• Tájékoztatni a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudják problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal.
• Egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat kell szervezni.
• Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat.
• Szükség esetén védő-, óvónő intézkedéseket kell tenni a tanulók érdekében.
• A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, a törvényi előírásoknak megfelelően felhasználni.

Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak.
Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyermekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata:

• A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása,
• Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések,
• Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal,
• A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés,
• A veszélyeztető tényezők feltárása,
• A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök – tanár-szülő együttműködésével.

A nehezedő anyagi körülmények miatt nagymértékben megnőtt a szociális támogatások iránti igény, viszont a korábbi évekkel ellentétben csökkent az önkormányzati támogatás mértéke.

A támogatás jelenlegi formái:

- Tanév eleji tanszervásárlási hozzájárulás a gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma
- Étkezési hozzájárulás a három illetve többgyermekes családok számára.

A Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak összetétele heterogén. Ezért fontos, hogy az igényeknek megfelelően iskolánk is bekapcsolódjon abba a társadalmi összefogásba mely korunk veszélyforrásaival szemben, elsődlegesen a tanulók személyiségének fejlesztésére, és a prevencióra fekteti a hangsúlyt.
A cél a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket az ítéletalkotásra és a negatív jelenségek elutasítására.

Iskolánk ifjúságvédelmi programjának megvalósításában szorosan együttműködik az alábbi szervezetekkel és intézményekkel:

• Polgármesteri Hivatal – Gyermekjóléti Szolgálat
• Dombrád Rendőrkapitányság
• Nevelési Tanácsadó
• Családsegítő Központ
• Önkormányzat szociális irodája
• Gyámhatóság

Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés

A tájékoztatás, megismertetés rendje (pedagógiai program, munkaterv, beszámolók, költségvetés, SZMSZ, Házirend, minőségirányítási program):

Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:
- az iskola a fenntartójánál,
- az iskola irattárában,
- az iskola könyvtárában,
- az iskola tanári szobájában,
- az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél,
- a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,
- az intézmény beiskolázási körzetében található alsóbb fokú közoktatási intézményekben.

A pedagógiai programot, minőségirányítási programot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Beszámoló a nevelőtestületi ülésen a pedagógiai programot készítő vagy módosító team vezetőjének a részéről szóban , írásos formában . A szülőket a pedagógiai programról és a minőségbiztosítási programról az intézmény igazgatója tájékoztatja összevont szülőértekezlet keretén belül a pedagógiai programban történő esetleges változtatásokról.

Az éves munkatervet az intézmény igazgatója állítja össze, a nevelőtestületi ülésen szóbeli tájékoztatással ismerteti, vitattatja meg a tantestülettel. A tantestület fogadja el. A tanári szobában és az igazgatói irodában is megtalálható.

A beszámolók alapján elkészített összegzést az intézmény igazgatója készíti el, a félévi és a tanév végi értekezleten ismeri meg és fogadja el a tantestület.

A költségvetés ismertetése szóbeli beszámoló formájában a képviselő testületi határozat elfogadása után két héttel nevelőtestületi értekezleten történik.

Az SZMSZ-t és a Házirendet az intézmény igazgatója állítja össze, a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával, válik érvényessé. Az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

A pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend hozzáférhető elhelyezés biztosítása:

A pedagógiai program megtalálható: A tanári szobában, az igazgatói irodában.

A Házirend a szülők által elérhető helyen megtalálható az iskolában minden tanterem. A Házirend érdemben történő módosításakor a szülőket tájékoztatni kell.

A tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának rendje:

A szülő részére lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolai dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseire választ kapjon.

Felteheti a kérdéseit:
Osztályfőnöknek: Szülői értekezleten, fogadóórán vagy előre leegyeztetett időpontban.
Szaktanárnak: Fogadóórán vagy előre leegyeztetett időpontban.
Igazgatóhelyettesnek: Előre leegyeztetett időpontban.
Intézményvezetőnek: Összevont szülőértekezleten vagy előre leegyeztetett időpontban
SZMK tagoktól: Szülői értekezleten, bárhol.

Az iskola működésének rendje

A tanév rendjének meghatározása:
A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.

A tanév rendje és annak közzététele:

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:
- a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,
- az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,
- a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,
- a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti,) rendjét,
- a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját ,
- a bemutató órák és foglalkozások rendjét,
- a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait a tanulók és a szülők számára jól látható helyen ki kell függeszteni.

A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás:

Az iskola épületei szorgalmi időben hátfőtől péntekig reggel 7. 30 órától 18.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók.
Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 18.00 óra között kell megszervezni.
A tanítási órák hossza 45 perc az óraközi szünetek hossza 10-20 perc.

Tanítási órák:
- Általános iskola: 8.00- 13.30-ig
- Gimnázium: 8.00- 14.40-ig
- Alapfokú művészetoktatás: délelőtti tanítási órák végétől- 18.00-ig

A napközi csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart.

Az intézményi felügyelet rendszabályai:

Intézményben tartózkodás rendje, a folyamatos felügyelet biztosítása:
• Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét.
• A délutáni ügyeletet napközis nevelők, foglalkozást tartó nevelők tartanak.
• Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat, ezért a kötelező órák után csak azok a tanulók maradhatnak az intézmény területén, akiknek szervezett délutáni elfoglaltságuk van.
• Tanítási idő alatt a tanulók engedély a másik épületbe való átvonuláshoz hagyhatják el az iskola területét.
• Egyéb esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni, szükség esetén felügyelettel.

Iskolánkban a tanítás 8.00-kor kezdődik.

• A pontos órakezdés és az aktuális feladatok elvégzése érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.45-re kell megérkezniük.
• A tanítási órák 45 percesek. Az igazgató indokolt esetben rövidített órákat rendelhet el.
• A tanítási óra kezdetét jelző csengőt, amelyre minden tanulónak be kell vonulnia a tanterembe.
• Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni.

A tanítási óra végét jelző csengő a szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be.
A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével – az óraközi szünet eltolásával tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig.

Óraközi szünetek rendje:
• Az óraközi szünetek időtartama: 10-20. perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.
• Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell.
• Az óraközi szünet eltöltésének módjáról a tanulók maguk rendelkeznek, szabadon dönthetnek arról, hogy az udvaron, a tanteremben, vagy a folyosón töltik el a szabad idejüket.
• Szünetekben a tanterem rendjéért a hetesek a felelősek, feladataikat a házirend tartalmazza.

Ügyeleti rend:

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére, rendkívüli esetben köteles értesíteni az intézmény vezetőjét.

Az iskolában reggel 7.30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra, az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre terjed ki:

Andrássy út 67.

Kossuth út 36-40.

A tanulók intézményben tartózkodásának szabályai:

A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét,kivétel ez alól a másik épületbe történő átvonulás Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni.
Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók benntartózkodásának szabályai:

Az iskola épültébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeit intézők tartózkodhatnak.
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és annak elvitelére jogosult személy az erre szükséges időpontig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint ügyeletet tartanak.
• a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve
• a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor,
• az intézményben működő szervezetek tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor.

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az épületbe, valamint
• minden más személy.

A külön engedélyt az intézmény vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Az intézményben tartózkodó személyek minden esetben kötelesek betartani az intézmény Házirendjét. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják az óvodai és az iskolai élet működését. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, az intézmény vezetőjének vagy helyettesének felszólítására sem, úgy az intézmény vezetőjének vagy helyettesének kötelessége a rendőrőrs segítségét kérni.

Hivatalos ügyek intézésének a rendje:

Az iskola titkársága minden tanítási napon reggel 9-12 óra között tart ügyfélfogadást Egyéb időpontokban a titkárság a tanulók egyéb adminisztratív ügyeit intézik, ezért nincs ügyfélfogadás.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet minden héten, kedden 8-12-ig tart.

Étkezés rendje:

A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolai ebédlőben ebédeljenek. Az ebédidő 11,40-től l4.00 óráig tart.

A tanulók szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét, amely reggel 7,30 órától van nyitva 13 óráig.

Létesítmények és berendezések használati rendje

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

Az iskola helyiségeinek használói felelősök:
- az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
- a tűz és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
- az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai

Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie.
A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át, – szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg.(Kt.77. §)
A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a előírásainak megfelelően az iskola pert indíthat!

A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

Az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérbeadási rendje

Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.
A Dombrád Város Önkormányzata 70/2009.(XI.17.) Kt.sz, határozata az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérleti díjáról az SZMSZ melléklete tartalmazza.

A tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozásokat l4 órától l8.00 óráig vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.
Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

a.) napközi otthon,
b.) egyéb tanórán kívüli foglalkozások:
- szakkörök,
- énekkar,
- diáksportkör,
- felzárkóztató foglalkoztatások,
- tehetségfejlesztő foglalkozások,
- továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,
- művészeti foglalkozások.

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok

a) A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére alapján történik.
b) A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége dolgozza ki és azt a házirendben rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.
c) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei:

A napközi otthonba tanévenként minden év szeptemberében illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.
A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni.
Indokolt esetben a tanuló, tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni.

A felvételi kérelem elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók:
- akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,
- akinek mindkét szülője dolgozik,
- akik állami gondozottak,
- akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:
a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.
A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, a szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat az SZMSZ 6. mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

Tanulmányi kirándulások, túrák:

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal egy időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük.

Az iskola nevelői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

Tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők:

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

Az iskolai könyvtár működési rendje:

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik.
Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.
Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.
Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.
Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros tanár, vagy tanító) rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:

Kisvárda Városi Könyvtár
Nyíregyháza Pedagógiai Intézet Könyvtára
Dombrád Városi Könyvtár

(Az érvényes MKM rendelet szerint az iskolai könyvtárnak kapcsolatot kell tartaniak a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együtt kell működnie az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.)

Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár (tanító) a felelős. A könyvtáros tanár (tanító) és a könyvtáros feladatait az SZMSZ 5. sz. mellékletében található munkaköri leírás tartalmazza.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
- tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,
- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása,
- a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,
- könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,
- könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
- számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl. számítógép használat,)
- tájékoztatás nyújtása más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár (tanító) tudomására kell hoznia.

Az iskolai könyvtártanítási napokon 14 órától 16 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 14 órától 16 óráig kölcsönözhetők.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár – tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral – tanítóval egyeztetniük kell.

Az iskolai könyvtár dokumentumait a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:
- kézikönyvek,
- számítógépes szoftverek.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár (tanító) javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

Vallásoktatás

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és
vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendje

Egy integrációs oktatási program során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül.

Az integrációs (együttnevelő) minőségi oktatást biztosító program jellemzői:

Egyrészt olyan oktatásszervezési keret:

- amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakozásához,
- amelyben minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja,
- amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),
- amelyben a szülőt, a családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),
- amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet,
- amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére (óvoda, általános iskola, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek),
- amelyben a tanuló követés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze

Másrészt olyan kompetenciák jellemzik a pedagógusokat, mint pl.:

- széleskörű módszertani repertoár,
- egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási mérőrendszerek ismerete
- az együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása
- az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása, kezelése

Az integrációs (együttnevelő) program fenti jellemzőinek az intézmény pedagógiai rendszerének egészét át kell hatnia.

Kompetencia alapú oktatás megszervezése

A TÁMOP 3.1.4-es projekt kötelező elemeinek megvalósítását az alábbi táblázat foglalja össze. A programelemek a 2009/2010-es tanévben kerülnek bevezetésre, s fenntartásuk a 2014/2015-ös tanévig kötelező.

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje

Alapvető a gyermek mindenek felett álló érdeke:

• A szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák részére, oly módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.
• A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez.
• Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

A gyermekvédelem feladatai:

• Tájékoztatni a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudják problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal.
• Egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat kell szervezni.
• Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat.
• Szükség esetén védő-, óvónő intézkedéseket kell tenni a tanulók érdekében.
• A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, a törvényi előírásoknak megfelelően felhasználni.

Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak.
Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyermekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata:
• A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása,
• Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések,
• Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal,
• A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés,
• A veszélyeztető tényezők feltárása,
• A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök – tanár-szülő együttműködésével.

A nehezedő anyagi körülmények miatt nagymértékben megnőtt a szociális támogatások iránti igény, viszont a korábbi évekkel ellentétben csökkent az önkormányzati támogatás mértéke.

A mindennapi testedzés formái

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 3 számú tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksport egyesület és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Iskolai diáksport egyesület működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott, vagy az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti.

Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meg-határozott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. Az iskola igazgatója az iskolában működő diáksport egyesülettel együtt-működési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni.

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja:

- őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,
- a téli időszakban: a tornaterem, a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján l6 óra és 17 óra között a tanulók számára nyitva legyen.
A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

- példamutató magatartást tanúsít, vagy
- folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
- az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
- iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
- bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái:

a.) Az iskolában, tanévközben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret,
- napközis nevelői dicséret,
- osztályfőnöki dicséret,
- igazgatói dicséret,
- nevelőtestületi dicséret.

b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

- szaktárgyi teljesítményéért,
- példamutató magatartásáért,
- kiemelkedő szorgalomért,
- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

a) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredmény elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
b) Az iskolai színtű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
c) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
d) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesítni.

A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet, melyről a nevelőtestület dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesítni.

2. Az iskolai büntetések formái:

• Tanári figyelmeztetés szóban
• Tanári figyelmeztetés írásban
• Osztályfőnöki figyelmeztetés
• Osztályfőnöki intés, vagy megrovás,
• Igazgatói figyelmeztetés
• Igazgatói intés
• Nevelőtestületi figyelmeztetés,
• Nevelőtestületi intés, vagy megrovás.

3. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárást az intézmény Fegyelmi Szabályzatában foglaltak szerint kell lebonyolítani. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai:

• Szigorú megrovás
• Kedvezmények juttatások csökkentése, illetve megvonása
• Áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába
• Eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú diák esetén)
• Kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetén)

Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától, s a tanulót azonnal ki kell zárni az iskolából vagy a büntetésről a tantestület, dönt.

Ezek az esetek a következők lehetnek:

• Súlyos agresszivitás mással szemben
• Alkohol, drogfogyasztás
• Társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás:

Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolyatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.

A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők:

• megrovás,
• szigorú megrovás,
• kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
• áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába- végrehajtása akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.

A tanuló fegyelmi felelősségét a Kt. 76.§-a tartalmazza, a fegyelmi eljárás lebonyolítását a 11/1994(VI.8). MKM rendelet 5. melléklete szabályozza.

A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai:

• igazgató (vagy helyettes)
• osztályfőnök
• gyermekvédelmi felelős
• igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár
A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le.

A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal, szülőkkel, diákönkormányzattal.

A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre illetve törvényességi kifogásokra alapozva. (Felülvizsgálati kérelem, Törvényességi kérelem)

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a körzeti orvosok (egészségügyi intézmény) vezetőjével.

A megállapodásnak biztosítania kell:

- az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban)
- a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

• fogászat, évente egy alkalommal,
• tüdőszűrés, évente egy alkalommal,
• belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal,
• szemészet, évente egy alkalommal,
• hallásvizsgálat évente egy alkalommal,
• a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal,
• a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
• a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente több alkalommal.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő óvó előírások)

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben.

- A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

• az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
• a házirend balesetvédelmi előírásait,
• a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
• a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
• a tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
• közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,
• rendkívüli események után,
• a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

a.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira.
b.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították- e a szükséges ismereteket.
c.) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket:

- a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia,
- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
- minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

• A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. (OKM tanulói baleset nyilvántartó rendszer)
• A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni.
• A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermeknek (kiskorú gyermek esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg.
• A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
• Az intézményben igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az intézményi diákönkormányzat képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában.
• Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az 4 sz. mellékletben talált tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:

- a rendkívüli esemény jelzésének módjait,
- a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,
- a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek- rendőrség, tűzoltóság-értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése,)
- az iskola helyszínrajzát,
- az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakat, a vízszerzési helyekkel és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Az intézményben engedély nélküli reklámtevékenységet folytatni nem lehet. Minden ezzel kapcsolatos igényt az intézmény igazgatójával kell leegyeztetni. A reklámtevékenység az intézményben csak a 2008. évi XLVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően történhet.

Az intézményi vagyon és hasznosításának elvei, szabályai foglalkozási időben, és azon kívül

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
- az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
- a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
- az iskolai SZMSZ-ben, és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, termeit és eszközeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásban való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzéssel kérheti, amit az osztályfőnök hagy jóvá.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelését, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet, átvételi elismervény ellenében.
Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell és az ablakok csukott állapotáról is meg kell győződni.
Nem iskolai célra a helyiségek csak igazgatói engedéllyel és térítés ellenében vehetők igénybe. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról az igazgató dönt.

Kommunikációs és információs rend

Intézményen belül: Szóbeli: általános helyettes, munkaközösség-vezetők folyamatosan
Írásban : tanári falitáblára , beszámolók készítése

A fenntartó és az intézmény között: intézmény vezetője, megbeszélés, egyeztetés és írásos beszámoló formájában.

A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és elosztásának elvei

A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola nevelőtestülete dönt.

A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez
az a tanuló:

• akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
• akit az egyik szülő egyedül nevel,
• aki gyermekvédelmi támogatásban részesül,
• akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő,
• aki állami gondozott,
• hátrányos helyzetű.

A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni:

• nevelőtestület,
• szülői munkaközösség véleményét, egyetértését.

Az étkezési térítési díjakat havonta előre minden hó 10. napjáig postai úton kell befizetni és a napközis nevelőnek be kell mutatni.

Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat:
- túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges
- a szülő részére postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülő 2 nappal előre a napközis csoportvezetőnél lemondja.

Tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felsős dolgozó nevét, aki az adott tanévben:

- elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
- részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt.

A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- a felsős dolgozók feladatait,
- a szükséges határidőket,
- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:

November 15-ig az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani.

November 15-ig az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére.

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

A felmérés eredményéről november 30-ig az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.

Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri, hogy melyik a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján az SZMK véleményének figyelembe-vételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

Helységhasználatok

Az alkalmazottak helyiséghasználata:

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

A tanulók helyiséghasználata:

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában a házirend betartásával.

A szaktermek használati rendje:

A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell kifüggeszteni.
A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá.

A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:
• a szaktanterem típusa, neve,
• a terem felelősének neve és beosztása,
• a helyiségben tartózkodás rendje,
• a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,
• a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítás¬technika terem stb.) használatához.

A berendezések használata:

Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.
Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya az irodában marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor meg kell semmisítenie az irodába leadott példányt.

Iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények

Ünnepélyek:
Tanévnyitó
Nemzeti ünnep október 23.
Szalagavató
Karácsony
Március 15.
Anyák napja
Ballagás (általános iskola, gimnázium)

Megemlékezések:
Aradi vértanuk napja
Kommunizmus áldozatainak emléknapja
Holokauszt

Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az iskola zászlója, címere (a zászló és címer leírása, a zászló őrzésének helye, zászlóvivő tanulók megbízásának rendje)

Az iskola jelvénye (a jelvény leírása, beszerzése, kötelező viselet)

Az iskolai egyenruha vagy egyensapka (az egyenruha leírás, kötelező viselésének alkalmai)

Az iskolai évkönyv (megjelenés ideje, felelőse, az évkönyv tartalma)

Az iskola névadója, emlékének ápolása (megemlékezések, rendezvények időpontja)

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények (állami ünnepek, évfordulós meg emlékezések rendje, iskolai rendezvények felsorolása, kötelező viselet az ünnepségeken, műsorok, kiállítások készítése)

Kitüntetések a szülők, dolgozók és a tanulók körében (iskolai kitüntetés alapítása, az odaítélés és felterjesztés rendje, az iskolai közvélemény tájékoztatásának módja)

Iskolaújság, iskolarádió, felelősök kiválasztásának módja, megjelentetés és üzemeltetés módja)

Iskolatörténeti emlékek gyűjtése (felelős, a gyűjtemény elhelyezése, időszaki vagy állandó kiállítások rendje)

A feladatellátás követelményei, az alkalmazott jogai, kötelezettségei, munkaszervezési kérdések

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény l9. § -a rögzíti.

A törvény l6 §-a szerint a nevelési – oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő ill. nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az általános iskolában, a gimnáziumban, az alapfokú művészetoktatásban az igazgatóhelyettesek készítik el. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A vezetőségi értekezlet tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére.

A pedagógus köteles a munkahelyén 15 perccel a munkakezdés előtt (ill. a tanítás nélküli munkanapok programjának a kezdete előtt, annak helyén) megjelenni.

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítés meg lehessen szervezni.

A több napon át hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az általános helyettesnek eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást.

A tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanórára, foglalkozások elcserélésére a pedagógus az igazgatótól vagy általános helyettestől kérhet engedélyt.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt kapta a megbízást, úgy köteles szakórát tartani, ill. a tanmenet szerint előrehaladni. A hónap végén a megtartott túlórákat és helyettesítéseket összesítve leadja az általános helyettesnek.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

A pedagógusok helyettesítési rendje év elején az órarendben kerül megállapításra. A helyettesítés napi, heti rendjét az általános helyettes írja ki . A helyettesítési rendtől eltérő helyettesítést egyezteti a kollégával. A pedagógusok a „Kéthavi túlóra elszámolási” lapon kötelesek vezetni megtartott óráikat. Az általános helyettes két havonta ellenőrzi és összesíti a túlórákat, a két hónap végén pedig elszámolást készít, melyet a gazdasági felelősnek továbbít elszámolásra.

A közalkalmazottak munkarendje:

Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja.

Az igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

A nem pedagógus munkakörűek munkarendje:

Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek állapítják meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót.

A tanulók munkarendje:

A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg.

A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

Közalkalmazotti juttatások

Munkaruha juttatás:
A munkaruhára való jogosultság akkor kezdődik, ha a közalkalmazott – munkaruhára jogosító munkakörbe kerül. Feltéve, ha nem próbaidőre alkalmazzák, illetve ha az előzőre juttatott munkaruha kihordási ideje lejárt.

A juttatási idő elteltével a munkaruha a dolgozó tulajdonába kerül át.

Munkaruhára jogosult munkakörök:
- testnevelők (edzőcipő, melegítő) kihordási idő: 1 év
- technikai dolgozók (csúszásmentes cipő, köpeny) kihordási idő: 1 év

Azok a közalkalmazottak, akik napi 4 órát meghaladva számítógéppel dolgoznak, annak szemüveg vásárlás esetén hozzájárulást biztosítunk. A hozzájárulás mértéke maximum 25.000.- Ft.

Munkahelyi étkezés:

A munkáltató napi egyszeri kedvezményes meleg étkezést biztosít dolgozóinak térítés ellenében.

Jóléti célokra szolgáló pénzeszközök:

Az intézmény dolgozói kedvezményes illetményelőleget egyhavi bruttó fizetésének mértékéig kaphat. A visszafizetés időtartamát úgy kell meghatározni, hogy az előleg visszafizetése még a tárgyévben megtörténjen, de maximum 6 hónap.

Az iskola tulajdonában álló eszközöknek, berendezéseinek igénybevételei:

- Amennyiben az iskolai munka zavartalansága biztosítva van – alkalmankénti egyéni használatra – igénybe vehetnek iskolai tulajdonú eszközt, berendezési tárgyat, iskolai helyiségeket.
- Az igénybevétel feltétele: az igazgató előzetes engedélye.

Közalkalmazottaknak nyújtható önkormányzati kedvezmények.

A közalkalmazottak részére az önkormányzat bérlakás igénylése esetén támogatást biztosít.

- A költségalapú bérlakások bérlőinek támogatási összege havi 15.000.- Ft.
- Feltételei: határozatlan idejű, illetve minimum egy éves határozott idejű szerződése legyen a munkáltatónál.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei

- A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés terhére maximum 10 hónapos határozott idejű bérkiegészítés fizethető az iskolai minőségirányítási rendszert irányító pedagógusnak. A minőségbiztosítási tevékenység címén maximálisan 3 főnek fizethető keresetkiegészítés.
- A kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek és a közalkalmazotti tanács aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan- a következőkben ismertetett szempontok szerint- minden év szeptemberében osztja szét az igazgató.
- A keresetkiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus- munkakörben foglalkoztatottak és az egyéb alkalmazottak teljesítményértékelésének eredményeit. A keresetkiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemli azt.

Dohányzás, kábítószer- és alkoholfogyasztás, szerencsejáték tiltása, büntetése

• Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni szeszes italt fogyasztani tilos.
• Nagykorú tanulók és a pedagógusok a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak.
• Az intézmény területén tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek behozatala és fogyasztása.
• A tilalom minden intézményi rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az intézmény kapuján belép, legyen az pedagógus, dolgozó, szülő vagy vendég. A tilalomra a bejárati ajtóra függesztett tábla is figyelmeztet.
• A dohányzási tilalmat minden tanév első szülői értekezletén el kell mondani a szülőnek.
• Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról szóló szerződében is szerepeltetni kell a dohányzás tilalmára vonatkozó rendelkezést.
• A dohányzásra kijelölt szobában semmiféle foglalkozást tartani, összejövetelt szervezni nem szabad, az kizárólag dohányzás céljára vehető igénybe.
• A dohányzásra kijelölt hely ajtaját állandóan csukva kell tartani, tanulók még véletlenül sem láthatnak az iskola területén dohányzó felnőttet.
• Fegyelmi vétséget követnek el azok a felnőttek is, akik a nem dohányzók védelmében hozott 1999. évi XLII. Sz. törvény előírásait megszegik.

Tanulói dohányzás büntetése

A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése:

• első esetben igazgatói írásbeli intés,
• ismétlődés esetén a tantestületi dönt akár a tanuló eltávolításáról is.

Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett vagy engedélyhez kötött szerencse, és hazárdjáték szervezése. Lebonyolítása és az abban való részvétel.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az SZMSZ elfogadása

A Móra Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola szervezetére és működésére vonatkozó szabályzatot (az SZMSZ-t) intézmény vezetője készíti el és előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a Diákönkormányzat , a Szülői Közösség és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat .

Az SZMSZ módosítása

Az SZMSZ határozatlan időre szól. Módosítására jogszabályi előírás, fenntartói rendelkezés vagy a nevelőtestület kétharmadának írásbeli kérelme esetén kerül sor.

Az SZMSZ érvényessége és hatálya

Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Ezzel egy időben az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvényét veszti.

Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.